A wolfram-karbid (WC) egy sűrű, szervetlen kémiai vegyület, amely egyenlő rész volfrámból és szénatomokból áll. Legegyszerűbb formájában finom szürke porként létezik, de a szinterezésként ismert eljárással préselhető és összetett formákká alakítható. A folyamat során a port összekeverik egy kötőanyaggal – leggyakrabban kobalttal vagy nikkellel –, és szélsőséges hőmérsékletre hevítik. Ez egy "cementált keményfém" szerkezetet hoz létre, ahol a kemény keményfém részecskék képlékeny fémmátrixba vannak ágyazva, ami olyan anyagot eredményez, amely a hihetetlen keménységet olyan fokú törésállósággal ötvözi, amely a tiszta kerámiákból hiányzik.
A volfrám-karbid fizikai tulajdonságai rendkívüliek. Körülbelül 530–700 GPa Young-modulussal rendelkezik, így jelentősen merevebb, mint az acél. Sűrűsége nagyjából a duplája a szabványos acélénak, így az ebből az anyagból készült szerszámok tartalmas, kiváló minőségű érzetet adnak. Mivel a Mohs-skála szerint 9 és 9,5 közé esik, majdnem olyan kemény, mint a gyémánt, ami lehetővé teszi, hogy éles vágóélt tartson fenn a legfárasztóbb ipari körülmények között is.
A volfrám-karbid elsődleges felhasználási területe a forgácsolószerszámok gyártása. Legyen szó marásról, fúrásról vagy esztergálásról, a keményfém lapkák sokkal nagyobb sebességgel működnek, mint a gyorsacél (HSS), miközben ellenállnak a súrlódás által keltett intenzív hőnek. Ez a hőstabilitás megakadályozza, hogy a szerszám meglágyuljon vagy deformálódjon, ami kritikus fontosságú a légi- és autógyártásban a szűk tűréshatárok megőrzéséhez.
A volfrám-karbid gyakorlati előnyeinek megértéséhez hasznos összehasonlítani a rozsdamentes acéllal, amely számos nagy igénybevételű alkalmazás standard anyaga. Míg az acél olcsóbb és könnyebben előállítható, a volfrám-karbid olyan szintű teljesítményt kínál, amely igazolja a magasabb költségét magas kopású környezetben.
| Tulajdonság | Volfrámkarbid | Rozsdamentes acél (316) |
| Mohs-keménység | 9,0 - 9,5 | 5,0 - 6,0 |
| Sűrűség (g/cm³) | ~15.6 | ~8.0 |
| Olvadáspont | 2870 °C | 1400 °C |
| Karcállóság | Rendkívül magas | Mérsékelt |
Hihetetlen keménysége ellenére, volfrámkarbid az acélhoz képest viszonylag törékeny. Ez azt jelenti, hogy erős ütésnek kitéve vagy kemény felületre ejtve kitörhet vagy összetörhet. A megfelelő kezelés magában foglalja a merev gépbeállítások használatát a vibráció minimalizálása érdekében, mivel a keményfém szerszámok meghibásodásának leggyakoribb oka a "repegés". Ezenkívül a keményfém élezéséhez speciális berendezésekre van szükség, például gyémánt bevonatú csiszolókorongokra, mivel a szabványos csiszolóanyagok egyszerűen elkopnak a keményfém felületén.
A környezeti tényezők is szerepet játszanak az anyag élettartamában. Míg a volfrám-karbid nagyon ellenáll az oxidációnak és a korróziónak, a "kötőanyag" (kobalt) bizonyos savas hűtőközegek vagy vegyszerek hatására kimosódhat. A megfelelő kenőanyagok és tárolási módszerek használata biztosítja, hogy az anyag megőrizze szerkezeti integritását az évekig tartó intenzív használat során.